Mint írják, „a közvélemény korrekt és hiteles tájékoztatása érdekében” cáfolják a jelentésben szereplő súlyos kritikákat.
Számos kötelezettségszegési eljárás elindításáról vagy folytatásáról döntött az Európai Bizottság Magyarországgal szemben, és olyan ügyek is vannak, amelyeket az Európai Bíróság elé utalnak.
A német EP-képviselő emailcímére május végén érkezett egy üzenet, amellyel egy teljes megfigyelésre alkalmas szoftvert telepítettek volna eszközeire. A képviselő szerint nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy azért került a támadás célpontjába, mert szorgalmazta Magyarország EU-elnökségének felfüggesztését.
A magyar EU-elnökség célkitűzései az új intézményi ciklus kezdetén című kerekasztalbeszélgetésen szó esett a kormány terveiről az elkövetkező hónapokra, az EU bürokratikus működéséről, a kisebbségek jogairól és a vízgazdálkodásról.
Évek óta több ponton is összefonódik a magyar kormánypárt és spanyol ideológiai kistestvére, a Vox. Így senkit nem ért meglepetésként, hogy a pártelnök, Santiago Abascal elsők között lépett be a Patrióták Európáért frakciójába az Európai Parlamentben. Az abortuszról, a nők elleni erőszakról és a melegjogokról képviselt nézeteik azonban az extrém szélsőjobboldalon is megállnák a helyüket.
Politikai befolyás az ügyészségre, rágalomkampány bírók ellen, korrupciós kockázatok, eltérített állami pénzek, egymást érő uniós vizsgálatok és eljárások – a korábbi évekhez hasonlóan kritikával illette az Európai Bizottság a magyar jogállamiságot.
Az Európai Parlamentben megválasztották a 24 állandó bizottság és albizottság elnökeit és a bizottságonként négy alelnököt. A magyar képviselők három pozícióhoz jutottak, mindhármat a Tisza Párt kapta. A Patrióta- és a Szuverenitás-frakcióval szemben működött a karantén.
A 27 uniós tagállam közül 25 egyöntetűen szembehelyezkedett a magyar kormánnyal Orbán Viktor „békemissziója” és az azt követő retorika kapcsán. Emiatt az EU külügyi főképviselője úgy döntött, hogy Brüsszelbe hívja össze augusztus végére a külügy- és védelmi miniszterek informális ülését, amit hagyományosan mindig az elnökséget adó országban tartanak.
A nyári szünet előtti utolsó külügyminiszteri tanácskozáson gyűltek össze az európai tagállamok tárcavezetői, akik egyelőre nem tudják, hogy legközelebb Brüsszelben vagy Budapesten fognak találkozni. A magyar miniszterelnök „békemissziója” alaposan megmérgezte a légkört, Szijjártó Péter szerint azonban ez a vita az óvodába való.
A bizottságok július 23-án tartják alakuló ülésüket.
A Tisza alelnöke személyesen egyeztetett az Európai Bizottság elnökével.
Az Európai Parlament képviselői közül 401-en támogatták Von der Leyent, a megválasztáshoz szükséges minimális szavazatszám 360 volt. 284-en szavaztak ellene.
Szerinte a bizottsági elnöki mandátumért újrainduló Ursula von der Leyen nem tesz lépéseket a békéért.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy miben tér el az ő külpolitikai koncepciója az Európai Unióétól.
„Kiderült, hogy Strasbourg nem azonos a kisteherautó platójával. A politika nem élő Facebook-közvetítés” – írta Gyurcsány.
Európa biztonságát és versenyképességét helyezte kortesbeszéde középpontjába Ursula von der Leyen, aki második mandátumára pályázik az Európai Bizottság élén. Von der Leyen keményen odaszólt Orbán Viktornak önjelölt békemissziója miatt, de az uniós forrásokra is célozgatott.
Tarr Zoltán lett az EP kulturális és oktatási bizottságának néppárti szóvivője.
A felvidéki politikai fesztivál szervezői szerint nem lenne elég érdekes Magyar Péter és Grendel Gábor szlovákiai ellenzéki képviselő beszélgetése.
Összeült az új Európai Parlament, és azonnal el is fogadtak egy állásfoglalást az Ukrajna melletti kiállásról, az ukrán védekezés támogatásáról és Oroszország szankcionálásáról. A szöveg emellett azt is tartalmazza, hogy Orbán Viktor szinte minden uniós szabályt felrúgott, amikor békemisszióra indult Oroszországba. Nehéz helyzetben találta magát a Tisza párt, melynek képviselői egyet is értettek az állásfoglalással meg nem is, de végül nem szavazták meg, tartózkodtak.
